Önéletrajz

K. Nagy Zsolt a nevem

1971. június 19-én születtem Debrecenben. A fazekasság születésem óta kíséri az életem. Édesapám K. (Korsós) Nagy György, nagyapám és azok ősei is mind fazekassággal foglalkoztak. Édesapám fazekasnak tanult. Nagyapámmal dolgozott, majd 1969-ben megnősült. 1973-ban ipart váltott, és haláláig (1981) dolgozott fazekas iparosként. Két fia született K. Nagy György (1970), K. Nagy Zsolt (1971).

Édesapámnak munka mellett mindig volt ideje arra, hogy minket, gyermekeit az agyag formálására tanítson. Fazekas elődeimhez hűen én is nagyon szeretem ezt a mesterséget. Korongozáshoz édesapám és nagyapám tanítása adta az alapokat. Tőlük tanultam, hogyan kell a korongtányéron középre fogni az agyagot.

Édesanyám, Dobiné Vass Júlia, aki addig fazekas feleség volt, hogy minket el tudjon tartani, koronghoz ült, és felhasználva azt, amit addig édesapámtól hallott-látott, nehezen, sok munka árán megtanult korongozni. Akarata és kitartása meghozta a sikert. Számtalan edényt zsűriztetett, és hamarosan a „Népművészet Ifjú Mestere”, majd Népi Iparművész lett. Édesanyám ébresztette fel bennem a tudást, és a szakma iránti szeretetet, mert valahol mindig is bennem volt. Amikor egy edényem nem akart sikerülni, azt mondta nekem:
„Neked ezt tudnod kell, a kezedben van, hiszen anyád, apád fazekas.” Egyre jobban fejlődtek az edényformáim, így 1987-ben zsűriztettünk ezekből.
Aztán elkerültem Debrecenbe, iskolába, ahol autószerelőnek tanultam. Kollégista voltam, így csak hétvégén az égetésnél tudtam otthon segíteni. Az iskola elvégzése után katona lettem.

1994-ben megnősültem, és nagyapámék háza helyén én is házat építettem. Még ebben az évben megszületett a kislányom, 1996-ban a kisfiam.

Már pár éve több időm van a fazekassággal foglalkozni. Saját műhelyemet most építjük, így még az édesanyám műhelyében dolgozom. Egymásnak adunk ötleteket és segítjük egymást, ha kell. Több fajta edényt készítek, több fajta égetési technikával.

Munkáim

Címünk

4181 Nádudvar, Miklós utca 37.